Belépéskor megcsap a régi állami munkahelyek hangulata. Cigifüst, a térképen vöröscsillagos címer és északkeleti szomszédunk még a Szovjetunió. Mit fognak itt kezdeni azzal, hogy egy internetes autós laptól az új Ladát szeretném kipróbálni? Megérkezem a csepeli Védgát utcába, a Hungarolada központjába. Elsőre azt hiszik, hogy autót akarok venni.
- Ezt akarja Ladára cserélni, kérdezik a Sorentóra mutatva, amivel érkeztem.
- Nem, az új Ladát szeretném vezetni és lefotózni.
- Maga újságíró?
- Igen.
- Képek is lesznek?
- Ha rajtam múlik, lesznek.
- Akkor az igazgató úr autóját visszük, mert az tiszta.

Sokunknak jelent sokat

Míg a szervezés tart, eszembe jut az Auto Revue osztrák lap cikke, mely szerint a Lada az állami tervutasítás, a forrásban lévő átszervezés és a nagytőkés kisstílűség között vergődik. A sajátos stratégia részeként Nyugat-Európába is a lépcsőshátú Kalinát exportálják, ahol a kis limuzinokra annyira nincs kereslet, hogy az Opel Németországban be sem mutatja az Astra Sedant.

Mi a Ladára máshogy nézünk, amit nyugaton nem érthetnek. A korosztályom fele Ladákban nőtt fel, egy kis részük talán ezerkettesben is fogant. Rengeteg családnak volt legalább egy Zsigulija, amely akkoriban tényleg a legjobb autó volt a Merkur kínálatából. Mifelénk stabilan a limuzin az ideális a háromféle modell közül, mert az ötajtós kicsi családi autónak, a kombi meg biztos többe kerülne a limuzinnál.

Kalinka-projekt

A gyár egy ideig csak Euro 3-as motort tudott szállítani, ezért csúszással tavaly év végén érkezett meg hazánkba az első Kalina. Illetve nálunk Lada 1118, talán hogy ne keverje mindenki a vodkával. Nálunk legalábbis Kalinka-projektnéven futottak a modern Lada kipróbálását célzó erőfeszítések, de mi mondjuk koccintósak vagyunk.

Aki csak ezerkettest, Moszkvicsot, ne adj Isten Tavriát látott közelről, el sem hiszi, hogy ez is orosz autó. Ez már nem az a darabos és elnagyolt ruszki vonulat, ami a húsdarálótól a bányagépekig ismerős.

Ez már nyugat?

Togliattiban egy német céggel új gyártósort építtettek fel a Kalinához, ami látszik is rajta. Az illesztésekbe már nem fér be a hüvelykujjam, a fényezésben sincsenek hibák, az alapáron adott metálszín is feldobja a kocsit. A formaterv alapján 10-12 éve bármelyik európai vagy koreai autógyár betolhatta volna a standjára a fényes autószalonokon. Ha okosat akarnék mondani, "organikus korai 90-es évek"-dizájnnak nevezném, hátha az jelent valamit. A gömbölyű Corsából a limuzin néz ki hasonlóan.